Meiner Meinung nach

Errol Tapiwa Muzawazi 1984-ben szuletett Zimbabwe-ban. 2003 ota Lengyelorszagban tanul, jelenleg a Krakkoi Jagello egyetemen nemzetkozi jogot. Haromsszoros vilagrekorder "Leghosszabb tanitasi ora" kategoriaban. Holnaptol ezt a rekordot kivanja visszaszerezni egy indiai professzortol. 130 oran keresztul tartja majd orajat, tema a demokracia. 130 ora, 2 ora hijjan 5 es fel nap. Lehetetlennek tunik, hogy ennyi idon keresztul valaki alvas nelkul szellemi munkat vegezzen. Persze lesz szunet, 8 orankent 40perc, de az nem sok. Oktober eleje ota a szomszedom, azota biztos, hogy keszul erre a rekordra. Ha esetleg erdekel valakit, az intereneten vegig figyelemmel kovetheto a rekord-kiserlet, barki reszt vehet aktivan is az interneten keresztul is, azaz lehet majd kerdezni, angolul persze.

http://thelongestlecture.com/index.php?option=com_content&view=article&id=10&Itemid=11&lang=en

A rekordhoz kapcsolodoan Errol januarban 8 honapos afrikai expediciora indul. 23 afrikai orszagot erintve kutatja a fejlodes lehetosegeit. Illetve, hogy lehetseges-e az Europai Unio mintajara letrehozni egy Afrikai Uniot. Errol is bovebben:

http://afryka2010.pl/index.php?lang=en

2009.12.05. Kamtan-expressz (Kiev - Berlin), este 11 korul

Ramjott az irhatnek, igy hat eletemben eloszor mintegy naploszeruen papirra vetem elobb gondolataimat, es majd csak kesobb potyogom be oket szamitogepbe, legalabbis ugy erzem, hogy friss elmenyeimet most kell, hogy leirjam, kesobb mar nem emlekeznek ennyire reszletesen mindenre valoszinuleg.

Egy ukran halokocsiban vagyok valahol Lublin es Varso kozott. Eredetileg is igy teveztem, hogy ezzel a vonattal fogok utazni, a vartnal azert megis kicsit kalandosabb volt idekerulnom. Sok lengyelorszagi vonatozas utan azt tudom mondani, hogy a MAV egy igen jo tarsasag, jol mukodik, es kifogastalan a menetrendje! NEM VICCELEK! A lengyel vasut katasztrofalis! Peldaul Szegedrol Pestre reggel 4tol ete 7ig orankent megy vonat. Kraków es Łódż (Lengyelorszag 2. es 3. legnagyobb varosa, mindketto 750res, kb 250km-re egymastol) kozott van napi ketto, persze totalisan tele. Mult hetvegen meg a hegyekbe mentunk kirandulni, es nagyjabol 120km-es utat sikerult megtenni 5 ora alatt. Normalis esetben is harom es fel lett volna, de Krakkotol mintegy 10kmre, hal Istennek lerohadt a mozdonyunk, es masfel orat kellett varnunk a kovetkezore. Kenyelmetlenek, koszosak, ritkan jarnak, tele vannak. De visza mostani utamhoz: pentek delutan indultam Krakkobol Zamośćba meglatogatni egy ismerosomet. Mivel Zamośćba vonattal teljesen lehetetlen eljutni, mikrobusszal mentem. Otthon ilyen szerintem egyeltalan nincs, de itt magancegek mikrobuszaival sokkal konnyebben el lehet jutni barhova, mint mondjuk az itteni volan nagybuszaival. Amit szinten nem tapasztaltam meg otthon: mikrobuszunk tele utassal megall egy benzinkutnal es tankol. De nem am mondjuk a 350kmes ut vegen, mert picit elszamolta magat a sofor, hanem mindjart fel ora utan...

Zamość szep kis varos Lublin es a lengyel hatar kozt feluton. Ismerosomtol nagyszeru idegenvezetest kaptam, oda-vissza tudja a varos tortenelmet. Tobbek kozott tole tudtam meg, hogy mi magyarok, miert hivjuk az olaszokat olaszoknak, a lengyeleket pedig lengyeleknek! Ami szamomra erdekes volt meg itt, hogy van egy par tomeder, es bonyolult vararok rendszer, de olyanok, hogy felernek kisebb folyomedrekkel, de viz nincs egyikben sem. Most. Nyaron van. Żabka szerint azert, hogy nehogy telen az allatok belefagyjanak. Na marmost, ha hol van viz, hol nincs, valoszinuleg az allatvilagot csak a madarak jelenthetik, azok meg nem olyan hulyek, legalabbis meg egy vizbe fagyott kacsat vagy siralyt sem lattam. De o ezt komoklyan gondolta, direkt ra is kerdeztem! Hat jobb toribol, mint bioszbol...

Zamosc mellett masik celom a hetvegen Toruńban is meglatogatni egy ismerosomet. Igy Zamośc utan Lublinba mentem, hogy onnan folytassam utam. Sok idom nem volt nezelodni, mindossze egy orat setalgattam az ovarosban. Erdekeset viszont lattam, mindjart ahogy leszalltam a buszrol ket uriember verekedett es teglaval dobalta egymast. Kierven a vasutallomasra penztarosneni kozolte, hogy most nem megy vonat Poznańba, illetve hogy igen, de arra itt meg nem lehet felszallni. De nekem meg muszaj volt, merthogy Lublinban se kutyam, se macskam, Toruńban meg holnap var Xenia.

Varsoba erven mozdonyt csereltunk igy elment a vilagitas, nem tudtam tovabb irni, folytatas:

2009. 12. 06. Poznań vasutallomas, reggel 6ora korul.

Igy hat aztan veszekedtem egy hangosat a nenivel. Lengyelul! Es erre egy picit buszke vagyok, ez volt eletem elso lengyel nyelvu veszekedese. E hangoskodas eredmenye, hogy miutan penztarosnenit mergesen otthagytam, odajott hozzam egy lengyel vasutas, aki azt mondta hogy segit feljutni a vonatra. Be is mutatott ket "gyanuskulseju" am jo lelku fiatalembernek, akik mint kiderult a vonat kalauzai lesznek Varsoig, igy hat Varsoig biztos volt az utam. A tobbi az ukran halokocsi kalauzon mult. Lengyel kalauzaim megigertek, hogy segitenek elintezni. Erre nagyon is szuksegem volt, mivel az ukranok csak ukranul meg oroszul beszeltek. Igy a lengyel tolmacsolt koztunk:

-Mennyit fizetsz, hogy poznanig gyere?
-20 złoty! - Kirohog.
-50 złoty - mondom.
-100- mondja.
- Sok, nincs annyim.
- 100, vagy leszallsz Varsoban.
- Leszallok - vagom ra hatarozottan.
- Biztos?
-Biztos!
- Na jo, adj otvenet es johetsz Poznanig.

Europa keleti fele. De ilyenkor hasznos a korrupcio. O is jol jart az 50 złotymmal ( mintegy 3500ft), nekem is volt hol aludnom az ejszaka, futes is volt, mindenkeppen jobban megerte, minthogy a varsoi allomason csoveljek reggelig. Reggel 4korul megerkeztunk Poznanba, tobb mint ket orat kell varnom a Toruni vonatig (mostmar csak felet), setalgattam egyet a varosban, nagyon szep, ide visszajovok meg az biztos. Vicces, hogy alig 12oraja erkeztem Lublinba es azota mar poznant is megneztem. Mar amennyire. Igaz ezek annyira nem is szerepeltek celjaim kozt. Nah megyek felszallok a Toruni vonatra es alszom tovabb.

Itthon, most:

csak szerettem volna, hala nehany felettebb vidam lanynak, nem tom mitol voltak ilyen boldogak hajnalban, ez teljesen lehetetlen volt. Ez utan sok erdekes nem nagyon tortent. Eredeti tervemnek megfeleloen megerkeztem Torunba, megneztem szep, sot gyonyoru!

Mar mult het hetfon nagyon akartam irni, hajszalon mult, hogy sikeruljon, de csak elmaradt, amit most egyreszrol nem banok, mivel akkor ugy terveztem irok valami kedveset a lengyel lanyokrol. Na ez most eszemben sincs... Masreszt oka volt hogy akkor irjak, ugyanis november 9-en, majdnem masfel honap Krakkoban tartozkodas utan megvoltak elso foldrajzos oraim, igaz a negybol ketto rogton el is maradt, ugyanugy mint e hetfon, a negy pedig az osszes heti foldrajz oram. Szoval nem a tanulas miatt kemeny az Erasmusos elet... Persze ezen kivul jarok meg iskolaba, de csak az onszorgalombol vallalt nyelvoraimra. Minel tobbet tanulok lengyelu, annal nehezebbnek tunik, kezdem elveszteni a hitet abban, hogy valaha kepes leszek ezt megtanulni, felev alatt meg biztos hogy remenytelen, de azert kuzdok vele. A nemet annyira szanalmas, hogy egy szot sem akarok pocsekolni ra, az egyetlen pozitivum benne, hogy a csoport ugy nez ki, hogy 8 lengyel lany meg en. A spanyolra viszont erdemes, mert az vicces. A tanarunk egy spanyol ember, es mar egy honap alatt olyan dolgokat taitott meg nekunk spanyolul, amiket nemet es angol tanaraimnak 8-10 ev alatt sem jutott eszukbe. Peldaul amikor Xavinak, katalan baratomnak eloadtam, hogy miket tanultunk spanyol oran, csak annyit kerdezett, hogy: "Who the fuck is teaching you spanish?"

Miota legutobb irtam,uj szobatarsam van, mivel a cseh sracnak az otthoni egyeteme es a krakkoi kozosen lehetetlenne tettek, hogy tovabb maradjon. Az uj szobatars egy lengyel srac, aki ha eletben lesz meg februar kozepen is, akkor soha senki tobbet nem mondhatja ram, hogy nem vagyok tolerans! Naponta tobbszor erot kell vennem magamon ahhoz, hogy nyugalmam megorizzem vele szemben. Alapjaban veve nem rossz gyerek, csak kurva idegesito. Egyfolytaban pofazik, de kurva lassan, vontatottan, es leginkabb semmirol, meg olyankor amikor kurvara nem kene. Peldaul most is mondja, megtalalta a lengyel-magyar szotaram es abbol olvas magyar szavakat. De mult heten, amikor vasaltam a vasalasrol ugatott fel orat. Egyszeruen mindegy neki, hogy mirol, de valamirol mindig beszelnie kell, es egy percig sem erdekli, hogy le se szarom mirol beszel, mert mondjuk leginkabb nem is beszel semmirol. Es ez nem csak az en velemenyem. Mas 3perc beszelgetes utan azt mondta rola, hogy "He is a terrible guy". A lanyok csak Quasimodo-nak hivjak, hasonlit is ra ketsegtelen. Szoval nem tipikusan az a fajta, akit visszahoztak volna a Taigetoszrol.

Ketreszlet ket haveges cikkbol:

"A tinédzser lányok pénzszerzése azonban egyáltalán nem veszélytelen, tavaly egy 16 éves lányt brutálisan megölt egy 24 éves férfi, akivel fizetett randira ment. A gyilkos, Thing Kai-Tai megölte a lányt, feldarabolta, majd lehúzta a vécén, amiért életfogytiglani halálbüntetéssel sújtották."
 

1. Igen turelmes ember lehet, jo pici darabokra kell valakit feldarabolni, ugyhogy le lehessen huzni a wecen, es az ne duguljon el mar rogton a bal labfej utan. De sztem ez lehetetlen...

2. Eletfogytiglani halalbuntetes? Mielott meghal, minden nap megolik egyszer, vagy milyen az?

Ez meg no comment:

"Egy férfi holttestére bukkantak szerdán a miskolci Szent Anna temetőben, a rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja az eset körülményeit."

......:D

Itt mar bizony tel van kemenyen, tobb mint egy napja havazik folyamatosan, igaz ugy nez ki melegszik az ido, mert reggelre elolvadt a tegnap esett ho, de esni esik meg mindig. Szeretem en a telet, meg a havat, de telen, es nem oktober kozepen.

A lengyel lanyokrol asszem azt folosleges leirnom, hogy szepek, nem mondom hogy szebbek, mint a magyarok, de hogy bonyolultabbak az biztos. Errol van nehany sztorim, amit majd inkabb egy sor mellett meselek el... Szoval a lengyel szulok jo munkat vegeztek, viszont a nevvalasztasnal nem voltak tul kreativak: eddig mindossze Agnieszkat, Barbarat, Dorotat es Monikat ismertem meg, ezekbol viszont nem is egyet-egyet. Peldaul egyik buli masnapjan Reiner, egy nemet srac nezegette a telefonjaban az elozo esti termest, szerzett is negy telefonszamot, es bizony negy Agnieszka volt a telefonkonyveben, negy kulonbozo Agnieszka kulonbozo telefonszamokkal, igy aztan ugye igen nehez beazonositani, hogy melyik melyik lehet...

Kulfoldon jarva sok mindent megtapasztal az ember. Peldaul, hogy minden nemzethez tartoznak normalis emberek, hogy nem minden szlovak Slota, es sok felest meg lehet inni a szlovak-magyar baratsagra, hogy a franciak kozt is akadnak rendes aranyos emberek. Bar ez utobbi esetben, ez amolyan kiveetel erositi a szabalyt eset, merthogy akad itt jopar kreten francia is. Az egyikkel egyik este beszelgettem egy buliban, mikor mondtam neki hogy Magyarorszagrol vagyok a kovetkezo kerdese az volt, hogy ti ott ugye angolul beszeltek? Hat vissza kellett fognom magam, hogy ne kuldjem el a kurva anyjaba meg magyarul se, pedig azt nem is ertette volna, sot lehet azt hiszi, hogy angol volt, csak az az angol amit mi otthon beszelunk... Ezenkivul megtudtam meg hogy Katalonia egy orszag, ami kozel van Spanyolorszaghoz, a tortilla meg nem mas mint rantotta.

Igazabol nem erzem magam kulfoldon itt, sok minden hasonlit, az emberek mentalitasa, sok a reszeg/bar azok legtobbszor angolok/, a kozlekedes meg aztan ugyanolyan, itt sincs piros lampa, csak veszelyes zold es a tomegkozlekedes itt is fakultativan ingyen van. Ellenorok azonban vannak itt is, de ha megjelennek en mindig ugy megijedek, hogy hirtelen meg angolul is elfelejtek,es csak magyar szavak jutnak az eszembe. Meg aztan van Krakkoban ulica Sandora Petofiego, meg egy Balaton etterem is/igy magyarul kiirva/, ahol olyan magyar specialitasokat lehet kapni, mint a hering vagy lazac magyarosan.

Annyit panaszkodtam mar, hogy itt sok minden kisebb. Most vegre olyanrol is irhatok ami nagyobb, reg felfedeztem mar ezeket, de csak most jutott eszembe leirni. Szoval ez egyik a kave. Az iskolabufeben lehet kapni kis kavet, meg nagyot, a kicsi 2deci a nagy 3. A  masik a szensavas asvanyvizben levo buborekok, nem tudom, hogy hogy csinaljak, meg hogy ez jo e, de teny hogy sokkal nagyobbak benne a buborekok, mint otthon.

Legutóbbi jelentkezésem óta most majdnem egy hónap telik el, pedig ugy terveztem, hogy gyakrabban írok majd, de különböző okok, leginkább idő- és számítógéphiány miatt, erre nem sok lehetőségem volt. Most viszont van, merthogy itthon vagyok. Igaz már csak alig egy óráig, meg nem is olyan régóta. Pénteken jöttem. Nem volt hosszú idő de annál hasznosabb, és felemelőbb, mivel igyekeztem szinte csak olyan dolgokat fogyasztani, ami ott kinn nincs, és nagyon hiányzik. Így a kőbányai, unicum, házi pálesz, jó zsíros malac sült, kolbász, májas, stb. Meg persze nagyon jó volt találkozni az itthoni emberkékkel.

De mi is történt az elmult egy hónapban? Megpróbálom összeszedni, de mivel ismét csak memóriámra kell hagyatkoznom, és rengeteg minden történt, így valószínű sok mindent kihagyok, meg nem lesz túlságosan rendszerezett, de nem is akarom hogy az legyen.

A legfontosabb, hogy vége lett a nyelvtanfolyamnak, és szeptember 26án átköltöztem Krakkóba. A vizsga mindenkinek sikerült, mert úgy lett megalkotva, hogy skerüljön mindenkinek, így aztán a végén teljes lett az öröm. Azaz nem teljesen, mert tudtuk, hogy el kell hagynunk egymást, és ez pici szomorúságot öntött belénk, mert nagyon jó kis társaság verődött össze, és nagyon megszerettük egymást, de tudtuk, hogy ahová eztán megyünk, valószínüleg legalább ennyire jó lesz.

Úgy is lett. Merthogy Krakkó az egyszerűen lenyűgöző város. Kábé 800ezer lakosa van, és 200ezer egyetemistája (igen, nem írtam el!), ez utóbbi pedig önmagában predesztinálja az éjszakai életet a légkört és a város hangulatát, de ez utóbbi még szerintem üresen is varázslatos lenne. Szóval az élet itt még pörgősebb mint Nowy Sacz-ban volt. Itt is kollégista vagyok. A kollégium viszont meg sem közelíti az előzőt. Leginkább a Károlyihoz tudnám hasonlítani. Régi szocialista épület, vagyunk benne vagy 800-an. Amiben jobb, hogy itt két szobára jut egy fürdőszoba, viszont nincs hűtő az egész kollégiumban... 12 négyzetméteres szobámat, és az abban lévő egy darab szekrényt egy cseh sráccal osztom meg. A fürdőszobát rajta kívül a szomszéddal, aki Zimbabwéból van. Ő olyan ember, hogy majd külön bejegyzést fog kapni, megérdemli.

Huhh jól elrepült az idő, mennem kell mert itt hagy a vonat, ennél jóval többet akartam írni, de bízom benne, hogy majd nem sokára lesz időm írni odakint is.

Majd két hete, hogy semmit nem irtam. pedig zajlik az élet szépen és nem csendesen. Két és fél hete vagyok itt, de bátran mondhatom, hogy ha lesz lehetoségetek, és szerintem biztosan lesz, menjetek Erasmusszal kulfoldre. Még majdnem 5 honap elottem van, es fogalmam sincs, mi fog ez alatt tortenni, de azt mondom, hogy már ezért a két és fél hétért megérte.

Hosszu ido az a két hét, hogy mindent végiggondoljak és leirjak, pedig érdemes lenne, mert ezekre a napokra mind emlékezni akarok. A kockázásokra, a városi bulikra, a koleszosakra, a szobámban lévokre, a spontán lángos-partyra, a cake-fightra, a német srác arcára miután meghuzta pálinkámat, a crazy dogra, mindenre! Ilyen koritéssel itt még iskolába járni is jo, bár néha áttenném az orákat délután 2-re.

Két-három napja a lengyel koszt ismét arra osztonzott, hogy a marhaporkolt és a paprikáskrumpli után, ujabb tipikus magyar kaját csináljak, és hát mivel igen fogytán a pénz, ez nem is lehetett más mint a lángos. Szobatársamnak meg még 3embernek szoltam, hogy megvendégelem oket, de még szerencse, hogy otthoni szokás szerint egy kilo lisztbol csináltam, mivel a végére csak ugy spontán majdnem mindenki csatlakozott, de sikerult ugy csinálni, hogy szinte mindenki jol lakjon. Es mivel én adtam a kaját tobbiek hozták az italt, egész nagy buli kerekedett. A lángos nagyon tetszett mindenkinek. Olyanannyira, hogy Máríjja a spanyol lány, meg is kérte a kezem:D O pedig tipikusan olyan lány, hogy szerintem nincs férfi a foldkerekségen aki visszautasítaná. Szoval megmátkásodtam:D:D (Amiota meghallottam, ez a szo abszolut kedvenc) Igaz azota ossze is vesztunk már, szoval nem volt egy hosszu házasság:))

Bulik, és tanulás mellett kirándulni is megyunk néha. Két nagyobb volt eddig. Az elso a Wieliczkai sobányába. Teljesen ugy éreztem magam, mintha Némo kapitány vizalatti birodalmában lettem volna. Hatalmas és van ott minden a fold alatt. Bálterem, templom, , étterem, bár, boltok, posta, stb. A másik kirándulás egy "rafting" volt a Dunajecen. Azér tettem idézo jelbe, mert raftingnak hivják, de inkább sétatutajozás volt. Ebben csalodtam, mivel a név után azt gondoltam (sztem jogosan), hogy majd egy csonakban magunk irányitjuk a hajot és kuzdunk a folyoval. Ehelyett 12en beultunk egy tutajba két hivatásos tutajossal, és szépen nyugodtan végig ulve 3orán keresztul leereszkedtunk a folyon, nagyon szép helyen sok látnivaloval, de a legkisebb izgalom nélkul.

Aztán, ahol kikotottunk a tutajjal, beultunk egy étterembe, és az étlapot bongészve, meg akadt a szemem azon, hogy Gulash Wengierska, kiváncsiságom arra sarkallt, hogy megnézzem mennyire Wengierska az a gulyás. Nem volt az, egyeltalán nem. édes volt, televolt pici szarvacska-tésztával, a hus nem tudom és nem is akarom tudni milyen állatbol volt. Borzalmas volt. Felmérgelt, annyira, hogy legalább annyit oda akartam mondani a pincérnek, hogy legalább nevezzétek át, mert ez igy eléggé sértette a magyar konyhát, de nem beszélt angolul, sajnos, szoval a lengyel magyargulyás marad továbbra is olyan amilyen. Azt hiszem sok minden elárul rola, hogy a szintén ezt a kaját elszenvedo magyarul egykét szot tudo szlovák szobatársam, amikor megvizsgálta hust, csak annyit mondott, hogy "Is this from kutya?"

Nem tudom, miért, de ugy erzem, hogy sokkal rosszabbul beszélek angolul, mint mielott kijottem, pedig pont hogy nem igy kéne lennie. Ńem sok mindent tanultam, sot... Inkább osszezavarodtam.

Szornyu amit itt muvelunk az angol nyelvvel. Egy angol tanár biztosan a haját tépné a beszélgetéseink hallatán, egy anyanyelvi angol meg meg sem értené, talán azt sem venne észre hogy angolul folyik a beszélgetés. Tobb a he dont, mint a he doesnt. Igeidok nincsenek. Naponta alig egy-két helyes mondat hangzik el legtobbunktol, a lényeg azonban, hogy mindig megértjuk egymást:) Csak azér valamennyire zavar, hogy eddig inkább negativ irányba fejlodott az angol nyelvtudásom, de hátha csak hátrál, hogy nagyobb lenduletet vehesen... A sok-sok nyelvi ámokfutás kozul eddig alighanem az egyik torok srác mondata viszi primet: ,,Did you be in Turkey?"

Hajlamosak vagyunk osszekeverni a két országot, mivel hasonlit a nevuk a zaszlajuk, ráadásul még mindketto szomszedunk is.

Most arra az esetre adnék két jo otletet, hogy hogyan dontsuk el hogy melyik országban vagyunk, ha nem tudjuk, hogy melyikben csak abban vagyunk biztosak, hogy a ketto kozul valamelyikben:

1. Keress egy utat, probalj meg átmenni rajta. Szlovéniában ha mondjuk egy négysávos utat szeretnél keresztezni ott ahol a kozelben sincs zebra, az autosok mar messzirol elkezdenek fekezni, mind a 4 sávban és szépen átengednek. Ezzel szemben szlovákiában még a zebrárol is ledudálnak, ott is az autosnak van elsobbsege, csak a kkor tanacsos lelépni, ha kozelben nincs egy auto sem.

2. Menj oda egy random emberhez, és szolj hozzá angulol. Szlovéniában az utolso kalauzig legyen az 20 vagy 50 éves fog tudni angolul válaszolni, vagy bárki az utcán vagy boltban, de ha véletlen mégsem, akkor az is biztos legalább németul tud. Szlovákiában 25 év felett senki nem fog nagyvaloszinuséggel angolul valszolni.

De komolyan! Egyszeruen hihetetlen, hogy mennyire nem beszélnek kulfoldiul! A sok sok átszállás miatt, meg egyébként is kénytelen voltam szoba állni szlovákokkal. Mind kedves ember volt és segiteni akart, de mindenki szlovákul volt kedves, igy aztán sokra nem mentem veluk.

Még két érdekesség Tôtiábol: Egyik állomáson a bakter egy kb 20 éves fiatal szoke lány volt, és még nem is volt csunya. Ilyet még nem láttam. A kalauzok meg vallásosak és szeretik a Hullám c. filmet. Eloszor keresztet vetnek, majd olyan hullám jelet csinálnak a kezukkel, és már indul is a vonat.

Mivel azt már mondtam, hogy Szlovéniát érdemes meglátogatni, most azt mondom, hogy Szlovákiát is. Bár gondolom ott már mindenki tobbet volt...

Megérkeztem. Hála a magyar a szlovák és a lengyel vasutaknak tobb mint 16 orara volt ahhoz szuksegem, hogy lekuzdjem a nagyjábol 500km-es távolsagot, és mindenkozben ráadásul még 9-szer át is kellett szállnom.

De ideértem. A késoi érkezés miatt asszem utolsoként, de nem volt ezzel baj, mert már a fél társaság elég ittas volt, meg senki nem ismert elotte senkit, szoval gyorsan ment az ismerkedés. Van itt rengeteg féle ember rengeteg országbol. Van nálam magasabb német lány, igen szép lengyel, tipikus olasz meg francia, még egy magyar csaj is, satobbi, satobbi. Na meg persze a szlovák szobatársam, aki igen gyorsan megváltoztatta a roluk -eddig leginkább a média és a politika által- kialakitott képemet, merthogy igen rendes a srác. Egy szlovák szlovák akinek nincs baja a magyarokkal. Most is az o laptopjárol irok, Ezért is van csak néhány ékezetes betum, amit ok is használnak.

Elso nap ismerkedtunk a várossal, az egyetemmel. Kaptunk igazi lengyel ebédet. A leves az nagyon jo volt, a második hát... nem az tipikus pacal... Leginkább a barátfuléhez hasonlito valami volt vékony tésztában kulonfele toltelekek, hus, gomba kaposzta, krumpli, turo, mák... Picik voltak nem is jutott beloluk sok, ehes is vagyok azota is, pedig fél 4kor ebedeltunk.

...még nem, de ha holnap ilyenkor olvassátok akkor már igen.

Nem tudom, ki volt az, aki kitalálta az Erasmus programot, de jól tette. Mondom ezt úgy, hogy megyek az ismeretlenbe, fogalmam sincs milyen lesz. Bár csak jót olvastam róla, igaz ki az a hülye, aki rossz dolgokkal reklámozná magát?

Szóval Lengyelországba megyek. Holnap Újszandecbe (Nowy Sacz), ahol szeptember végéig leszek nyelvtáborban. Egy hónapig csak lengyelül fogok tanulni, semmi mást:) Még szerencse, hogy már elkezdtem ismerkedni vele, és már nem zsibbad le a nyelvem a sok mássalhangzótól. Európa minden részéből leszünk, ahogy láttam. És hát van humorérzéke a sorsnak is: szlovák szobatársam lesz ebben az egy hónapban... Bízom benne, hogy nem valami Slota-aktivistát rendelt mellém az ég!:)

Szeptember végétől pedig majd áttelepszem Krakkóba, ahonnan majd február vége felé hazatérek. Elvileg ugyanazt tanulom majd, mint itthon, legalábbis hasonlót, csak angolul, meg valamit majd ott is lengyelül. Jó lesz remélem. Az izgulsz-e már kérdéssel a tököm tele van, picit sem magasabb a vérnyomásom, mint, amikor hetente leutazom szegedre.

Hogy hogy jutok nethez arról fogalmam sincs, de igyekszem majd írkálni is ide. Addig is legyetek jók!

Az elmúlt években ha nekem szegezték a kérdést, hogy melyik a kedvenc bajnokságod, általában rávágtam, hogy a magyar. És ez így is volt, van. Persze erre egyből, hogy létem felől kezdtek érdeklődni, mert hát hogy lehet ezt legjobban szeretni? Lehet, hogy kicsit unalmasabb, kicsit lassabb, de a miénk! És ez a lényeg! Az érdekes az, hogy a tévés nézettségi adatok alapján a magyar bajnokságot követték tévén a legtöbben, Szóval igenis számít, hogy a miénk. És a magyar emberek még ezekben a szűk esztendőkben is kitartanak a magyar foci mellett. Stadionba nem nagyon mennek ki, mert azért egy-két ezer forintot nem ér meg, de tévé előtt hétről hétre ott reménykednek, hogy jó meccset láthatnak, és hogy lassacskán emelkedik a focink színvonala.

A magyar focival kapcsolatban én is örök optimista vagyok, ha magyar meccs megy a tévében, ha tehetem megnézem. Holnap egyszerre lesz Kaposvár- Fradi és Manchester United- Arsenal. Hát, voltam már nagyobb dilemmában, hogy mit nézzek... (Na jó itt be kell vallanom, hogy az angol focit amugy is utálom) Szóval minden meccs egy reménykedés, hogy valami elindul. És valami elindult már. Illetve csak reménykedni tudok, hogy a Debrecen BL-szereplése, nem csak a magyar foci újabb "egyéjszakás kalandja", és lesz folytatás. Meglátásom szerint a bajnokság biztosan jobb lesz. Több okból is:

1. Először is persze a Debrecen. Nekik csak használhat a BL. Talán fel tudják venni a BL gyors tempóját, és abból valamit áttudnak menteni a bajnokikra is, illetve dől majd a pénz, jöhetnek a minőségi igazolások. (ha csak nem Furulyázzák el a pénzt, mint annak idején a Fradinál).

2. A Fradi. Akárki akármit mond, a magyar bajnokság a Fradival az igazi, hiányzott, pedig nem vagyok egy ős-fradista. Szerintem már idén bajnokok lesznek, bár valami még nem működik igazán.

3. A többi csapatnál is úgy érzem megindult valami. Az Újpestnél skót háttér, a Vidinél spanyol, a Nyíregyházánál ukrán, hazai de legalább ilyen bíztató a Honvéd a Győr és a Kecskemét.

Egy jobb bajnokságból pedig jobb nemzetközi eredményeket lehet elérni, több csapatunk is kijuthat, akkor pedig még jobb lehet a bajnokságunk, ördögi kör kéne hogy legyen ez.

A javulás eléréséhez szerintem egy nagyon fontos dologra lenne még szükség: csökkenteni kellene a bajnokság létszámát! 12 csapat bőven-bőven elég lenne! Akkor nem fordulhatna elő, hogy valaki nem tudja befejezni a szezont, vagy hogy már a 10 fordulóra gyakorlatilag eldől, hogy kiesik a REAC meg a Siófok. Meg egyértelmű, hogy a 12en lennének csak akkor több lenne a jó meccs, kevesebb a nézhetetlen, mert a négy leggyengébben nem kellene "gyönyörködni".

Szóval a csapatok mellett az MLSZ-nek is lépnie kéne valamit, ha már kitüntették Kistelekit, legalább utólag tehetne valamit érte, merthogy EU-s pénzből felépíttetni valamit, arra más is képes lett volna talán. Elnöksége többi tevékenységéért meg leginkább azt érdemelné, hogy lépjen húsz kacsa a pöcsére, mert hogy itt minden volt és van, csak "Rend, Fegyelem és Törvényesség" nem az is biztos.

Egy kis humor következik, hátha mosolygunk is egyet, nem csak a világ bosszantó dolgain emésztjük magunkat:

A világ legrövidebb könyvei:

- Staller Ilona: Szolíd smink
- Medgyessy Péter: Elhárított kémek listája
- Pataki Attila: Természetes hajápolás
- Balázs Fecó: Elég egy mosoly - Fogtechnika haladóknak
- Steve Wonder: Filmesztétika
- A mongol-argentin határvillongások krónikája
- A Zámbó család és a szépségipar
- Aigner Szilárd: Helyes prognózisaim
- Belügyi Közlöny: Felderített maffiagyilkosságok
- Pap Rita & Bodnár Attila: Showbusiness A-tól Z-ig
- A francia válogatott 2002-es VB szereplése és góljai
- Akos: A szerénységrol
- Cher: Természetes testrészeim
- A Vatikán nagy tavai
- George Michael & Elton John: A pina illata 2002.
- Wang Xiao Hu: Egy kínai zokniárus visszaemlékezései
   felejthetetlen számlaadásaira
- Lang Györgyi: Egy férfi érintése
- A kabuli internet cafék névsora
- Az ír antialkoholisták névjegyzéke
- Stohl András: Lassan, de biztosan
- Anettka: Beszéd- és értelemgyakorlatok
- Tárgyilagos bulvárlapok
- Sas József: Hogyan okozzunk fájdalmat a rekeszizmoknak,
  avagy mindent a jó humorról
- Csernobili telefonkönyv
- Higiénia Romániában
- 101 indiai specialitás marhahúsból
- Bill Gates: Hibátlan és gyors MS operációs rendszerek
- Borisz Jelcin: Harc az alkoholizmus ellen
- Szaddam Husszein: Béke
- Torgyán József: A tömörség kifejezoereje parlamenti
   hozzászólásaim tükrében
- Régi amerikai népszokások
- A sertésvér felhasználásának módozatai különféle zsidó
  ételekben
- Giordano Bruno : A katolikus egyház álltal jóváhagyott  kutatásaim
   eredménye
- Mikó István: Miért nem veszek részt a kereskedelmi adókon
  folyó ripacskodásban
- Jézus Krisztus: Életem nagy szerelmei - hódításaim
   tükrében
- Néró császár: Rekonstrukció és városfejlesztés
- Verebes Istvan: Egészséges lélegzés
- Sikertelen ejtoernyos ugrásaim
- Eszkimó fürdo"ruhamodellek
- Arnold Schwarzenegger szinoníma szótára
- Császár Elo"d: Én és a kresz
- Charlie & Demjén Rózsi: Absztinencia
- Pándy András: Családi fotóalbumom
- A rendszergazdák humora
- Az autólopás buktatói Magyarorszagon
- Szüloi fogadóórák rendje az árvaházban
- A kuwaiti emír munkakönyve
- Kevés szóval olaszul
- A nagy antarktiszi homokvihar
- A legnagyobb jégverések a Szahara területén
- Hévizes források a Holdon
- Szlovákia történelme

Hazatértem a szigetelésből illetve egy kis nyaralásból, hogy itthon legyek egy hetet, jövő szombaton pedig ismét eltávozzak, immár félévre.

Gyorsan elment ez a nyár, a Sziget több, mint egy hete is. Csak néhány mondat róla össze-vissza: Nem ez volt az első Szigetem, a tavalyi után is pont ugyanaz a gondolat volt a fejemben, mint most: mit vagyunk mi elájulva a nyugatiaktól? Szerintem a mongol nomádok civilizáltabban képesek viselkedni, mint némelyik francia. Legalábbis azok nem hiszem, hogy a saját sátrukba illetve azok elé-mellé-mögé szarnának. Merthogy itt ez is megtörtént. Szegény mongoloknak nem sok lehetőségük van ugyan szemetet termelni, de szerintem, ők azt sem dobálnák szét, főleg akkor, hogy ha körülbelül 5méterenként van kuka. Persze, ha nem szemetelnének, nem lett volna munkám a Szigeten... De azért ha egyszer véletlen eljutok egy külföldi fesztiválra az biztos, hogy minden egyes feles poharat, apró pici darabokra összetörök és úgy dobom el! (ezt már csak azért is merem kijelenteni környezettudatos ember létemre, mivel nem valószínű a kölföldi fesztiválozásom).
Voltak itt azért rendes külföldiek is, például egy svájci lánytól kaptam egy sört. Egy angol srác pedig átérezve a koncert súlyát majdnem olyan extázisban tombolta végig Uhrin Benedeket. mint mi:D A Sziget tanulsága: attól hogy valaki néger, még lehet hogy ért magyarul, és a négerek nem szeretik, ha elefántkergetőknek nevezik őket.
A rasszizmus ellenes nap végére már az extrém liberálisok agyvize is felforrt attól a sok baromságtól amit Novák Péter összehordott a színpadon az elfogadásról, kirekesztésről. Ez délután egytől 10ig kb 20percenként történt meg. Egyszer azt találta mondani (nem az ő hülyesége, idézte): "a cigányok rengeteg kiemelkedő orvost, ügyvédet, mérnököt adtak az országnak" Melyiknek??? Apropó kireksztés! Zene a rasszizmus ellen, ez volt a nap címe. A rasszizmus ellen a kirekesztés ellen szólt. De ha valami ellen beszélünk teszünk, akkor azt kirekesztjük, nem? Szóval ez a nap a kireksztés mellett a kirekesztésért volt. Rekesszük ki a kireksztőket! De hát az ugyanaz! Pont azt erősítette, ami ellen létrehozták, szóval picit nevetséges. Mintahogy az is, hogy Charlie annyira részeg volt, hogy a saját zenészei nevét nem tudta.

A Satyricon arcfestés nélkül, olyan volt mint Micimackó a piros topja nélkül. A németekkel jó koncerten bulizni. A Faith no More énekese egy állat! Cipőfűzőt evett és piros tangával a fején biztonsági őrön lovagolt. Egy órácskára még biztonsági őr is voltam. A nép többet szemetelt, mint egy éve. Többet is kellett dolgozni. Valami egészen megfejthetetlen módon az Afrika faluban pedig a legjellemzőbb szemét, a pici alufólia darabka volt...

Hát ennyi jut most hirtelen eszembe a Szigetről. Jó buli volt ismét, bár akadnak fehér foltok a történtekkel kapcsolatban:)

Ja... az elsősegélyeslányok még mindig szépek!
 

Egy hét Sziget jön, vagyis annál több valamivel, merthogy jó munkás ember leszek ott.

Program igen gyenge, legalábbis az én lelkem számára, de azért az Uhrin Benedek és Korda- Balázs Klári koncert valamennyire kárpótol!:D Igazából egy koncert van, amire amugy is felmennék, ez pedig régi nagy kedvencem a Die Toten Hosen.

Most ennyi, mert megy a vonatom. Ha valaki esetleg jön szigetre, keressen meg és bulizunk együtt egy jót!

Az eset az Egyesült Államokban, Wisconsinban történt. A lányka 11 éves volt, érte imádkozó rokonok körében halt meg szülei házában a padlón fekve. Csak akkor telefonált valaki mentőért, amikor a gyermek már nem lélegzett. Mint kiderült, cukorbeteg volt, amit azonban nem diagnosztizáltak, mert szülei soha nem vitték orvoshoz, jobban bíztak imáik és Isten erejében.
   
"Ha orvoshoz mennék, akkor Isten elé helyezném az orvost" - érvelt a 41 éves apa. Vallomása szerint azt hitte, lánya csak influenzás, és rokonaik sem gyanították, hogy életveszélyesen beteg.
   
Az apa megint fellebbez az ítélet ellen.

(HVG)

Hihetetlen, hogy még a 21. században is vannak ilyen hülye bigott emberek. Ítéljék is el, a börtönben majd lesz ideje gondolkodni, és társalogni Istennel. Hívő ember vagyok, de azért mindennek van határa!

"Isten elé helyezném az orvost?" Kedves apuka evett ön? Vagy csinált bármi mást? Megszerelte a csöpögő vízcsapot, a hűtőt, a kerítést, az autóját? Esetleg földet művelt? Gondolom igen! Valószínű, ha Isten az égből meggyógyította volna a kislányát, akkor ezeket sem lett volna szükséges megtenni, hiszen imádkozással minden megoldható. Akkor valószínű kedves apuka, hogy a hiba önben van, nem elég erős a hite!! Mert egy- két embernek azért már sikerült Isten, és a hite által gyógyítania, de ilyen azért kb 100 évenként fordul elő. Apuka valószínű azt hitte, a 21. században ő lesz az. Tévedett. És még fellebbez! Gondolom, mert Isten a hibás.

Reggelre megint lelőttek egy cigányt. A sajtónak persze habzik a szája, ez ömlött belőle egész nap, mindenhol vezető hír volt.

Nem értem én ezt az egészet. Szörnyű dolog egy gyilkosság, akármilyen etnikumú is az áldozat. De miért fáj jobban a médiának, ha egy cigány hal meg? Annál, amit bemutatnak a tévében lényegesen több gyilkosság történik, mégis csak néhányat közölnek le! Miért? Nem mondom, hogy vagy mindet, vagy egyiket se, mert MINDET!!! Cigányok sokkal többet bűntettet követnek el, tudjuk. Ezt kijelenteni nem rasszizmus, hanem egyszerűen az igazság kimondása - szerintem. Gyilkosságot is többet. Ezekről azonban csak korlátozott mértékben lehet informálódni. Miért? Miért nem kerít minden gyilkosságnak ugyanakkora feneket a sajtó? Pedig általában a romák áldozatainak nem ennyire "egyszerű" a haláluk. Nem szokták beérni egy(néhány) lövéssel, illetve nem is lőnek, hanem legtöbbször fojtanak, szúrnak, agyonvernek. Nem túl kellemes halálnem egyik sem. De végülis az teljesen lényegtelen hogyan, a lényeg, hogy emberek halnak meg. Márpedig minden ember élete ugyanannyit ér! Érjen ugyanannyit a halála is!

"Feltehetően rasszista támadás történt." Kérdem én, mi alapján tételezi fel ezt akárki? Azért, mert cigány az áldozat? Nem lőhette le egy másik cigány? Dehogynem. És ha fehér lőtte le, akkor sem biztos, hogy azért, mert cigány. Mit kell már megint minden bizonyíték nélkül rasszistázni? Azt már megszokhattuk, hogy ha cigány elkövet valamit, nem szabad ki mondani a származását, mert az rasszizmus. Ha ők a szenvedő felek, akkor viszont ki lehet, sőt ki kell mondani. Sőt olyankor még az elkövetőről is ki lehet mondani, hogy magyar. Ez nem rasszizmus? Dehogynem. A rasszizmus faji alapon való megkülönböztetést jelent. Szóval akkor legyünk következetesek és ne mondjuk ki azt sem, ha a cigány a szenvedő fél volt!

Ez a jelenlegi helyzetben eléggé utopisztikusnak tűnik. Kettős mérce van. A cigányok és fajvédőik mindig emiatt sírnak. Igazuk van, bár egyszer igazán észrevehetnék már, hogy ebben a kettős mércében ők vannak kedvezőbb helyzetben. Legalábbis a jog- és igazságszolgáltatás, valamint a sajtó kettős mércéjében biztosan. Aki ezt nem látja, vegyen a kezébe a Népszabadságon kívül más újságot is, meg néha kapcsoljon el az RTL Klubról! Illetve azt mondja már meg valaki, hogy miért ér ennek a cigánynak az élete 100 milliót a Magyar Államnak? Magyar emberért még soha nem kínáltak ennyit. Igaz, cigányért sem. A korábbi gyilkosságokért, általában 10 milliót kínáltak, ez most miért ér 100-at? A megszorítások közepette, hogy jut pénz ekkora nyomravezetői díjra?

Lehet, hogy bennem van a hiba, de én sok mindent nem értek itt.

Csak néhány koncert élményről: Az első nap egyetlen koncertje,amin ott voltam a KFT volt. Szokásosan nagyon jó hangulat, nagyszerű színpadi játék, az 50-es (tipp) éveiket taposó tagok 20évesként viselkednek a színpadon. Nagyon jó volt. A sok ismert számuk mellett elhangzott sok kevésbé ismert is. Egyik ilyen alkalmával Kószó megjegyezte, hogy ezek bizony punkok! Pedig ő a "Lefejellek köcsög"-öt már nem is hallotta... (https://www.youtube.com/watch?v=iYTy5pyGlMs) Erre nehéz mit mondani! Hamarabb mondanám erre a számra, hogy Rózsaszín Pitbullék szülték. Viccesnek azért vicces volt, és a meglepetés erejével hatott.

A Piramist az elsősorból sikerült végighallgatni. Hála egy lánynak, akit elkísértem a koncertre és beverekedte magát meg engem az elejére, igaz ő talán három szám után le is lépett, én a koncertet választottam, és nagyon jól tettem. Hatalmas volt!

A Rammschwein énekesének továbbra is nagyon erotikus a német kiejtése, baszta fülem rendesen. nem igaz hogy nem lehet megtanulni, legalább nagyjából a német kiejtést, illő lenne, ha már egy németül éneklő együtesben énekel... Viszont a színpadi produkció az tényleg a Rammsteint idézte. Engel-en táncoló angyal ketrecben, Rosenrot alatt önostorozás, Sonne alatt légkalapács.

Dúsabb ajkaim vannak, mint Angelina Jolie-nak. Mindezt egy fillér kiadása nélkül, és akaratomon kívül sikerült elérnem. Egy kedves punk a tegnapi Auróra koncerten ugyanis úgy gondolta, nekem ilynere szükségem van. Hát megtörtént ez is! Megkaptam életem első szemtől szembe kapott öklösét, amit nekem is szántak. Hogy miért, fogalmam sincs. Biztos volt oka rá, de az is biztos, hogy nem én követtem el, amiért a pofon járt. Igaz, ez a kimozgósodott fogamon, és a feldagadt számon nem sokat segít. De meg kellett történnie ennek is, hiszen mindenből van egy első alkalom, meg is történt, szerencsére, a fogam a helyén maradt.

Ja és közös ismerősök állítása alapján rendes és nem verekedős a srác. Ez is kész szerencse.

Lett blogom. Egy héttel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy csinálok. Aztán valamelyik nap Gáspár egy bejegyzését kommentelve azt találtam írni, hogy majd ha lesz saját blogom... Ezt akkor nem gondoltam komolyan, de utána belegondoltam, hogy miért is ne? Véleményem van nekem is mindenről legtöbbször ki is mondom. Akkor miért is ne írnám le?
Hogy miért ez a neve? Mert az én véleményem lesz itt, és más most nem jutott eszembe. Mért németül van? Mert afgánul nem tudok. És hogy miről fogok írni? Amit éppen érdemesnek tartok majd. Sport, politika, zene, hétköznapok stb. Kommenteket várom majd, mert ha nem, azt fogom gondolni, hogy csak magamnak irogatok, ezért egy idő után meg fogom unni.